Ezen az oldalon szeretnénk segítséget nyújtani mindazoknak:
- akik plébániánk tagjainak vallják magukat
- akik kapcsolódni akarnak közösségeinkhez
- akik gyermekeik hitoktatását igénylik
- akik felnőtt korban keresztelkedni, és szentségekhez járulni vágynak
- akik a keresztény hit iránt érdeklődnek
- és mindazoknak, akiket a Gondviselés erre a lapra hozott.
Társak a keresztúton
A latin Veronika nevet viselő görög Bereniké a keresztet hordozó Krisztus arcát kendőjével letörlő asszony volt, aki a keresztút 6. állomásánál tűnik fel. Ott volt az asszonyok között, akik Jézust követték a Golgotára. Amikor látta, hogy a Megváltó arcát teljesen elborítja a vér, amit a kereszt vízszintes szárához kötött kezeivel nem tud letörölni, Veronika bátran odalépett hozzá, és megtörölte szent arcát. Jézus Veronika kendőjén hagyta arcának hiteles lenyomatát, Veronika neve ezért latinul azt jelenti: igazi kép (vera ikon).
Az apokrif Pilátus cselekedetei című irat 7. fejezete a vérfolyásos asszonnyal azonosította, mert Jézus tárgyalásán „egy Bereniké nevű asszony a távolból kiáltotta: ’Én vérfolyásban szenvedtem és megérintettem a ruhája szegélyét és meggyógyultam!’ A zsidók azonban ezt válaszolták: ’Nekünk törvényünk van, asszony nem tanúskodhat!’”
Más apokrif elbeszélések szerint Pilátus utóda, Volusianus helytartó elvette Veronikától a kendőjét, elvitte Tiberius császárhoz, akit ez a ruhadarab gyógyított ki a leprából. Veronika ekkor minden vagyonát Palesztinában hagyta, és elment Rómába a kendőjéért. Miután visszakapta, Szent Kelemen pápára hagyta.
Addai 1. századi mezopotámiai püspök tanítása szerint (Kr.u.5.század) Jézus arcképét elküldték az edesszai király, Abgar lányának, akit szintén Berenikének neveztek. Ezt a 10. században Konstantinápolyba vitték és 1204-ben a város ostromakor elpusztult.
Caesareai Euszebiosz szerint a vérfolyásos asszony Paneaszban lakott, „házát mutogatják a városban, és az Üdvözítő csodájának fennmaradt emlékművei. Háza kapujánál térdet hajtó előrenyújtott kezeivel könyörgő asszony rézszobra áll. Vele szemben egy férfi szobra, köpenyt borít rá és kezét nyújtja az asszonynak. Azt mondták, hogy ez a szobor Jézus képe, mindmáig meg is maradt, úgyhogy amikor a városban tartózkodtunk, magunk is láttuk.” (Ókeresztény írók, IV/317.)
Szozomenosz szerint a paneaszi szobrot a kereszténységet megtagadó Julianus császár idejében pusztították el. Veronika alakját néha Jeruzsálem síró leányainak egyikével azonosítják a keresztút képei és a passiójátékok.
Veronikát védőszentjükként tisztelték a varrólányok és a ruhaneműkkel foglalkozó személyek valamint a betegápolók. Ünnepe február 4-én van.
Cyrenei Simon az a férfi volt, három evangélium szerint, akit arra kényszerítettek a rómaiak, hogy vigye egy darabig Jézus keresztjét, hogy az Úr kibírja a kivégzésig.
János evangéliuma viszont nem említi Simont, csak azt írja, Jézus egyedül vitte a keresztet vagy vitte a saját keresztjét. Ez azt jelentheti, hogy János azt szerette volna hangsúlyozni, hogy nem kapott segítséget a Kálváriára vezető úton, vagy arról van szó, hogy Jézus úgy viselte a kereszt terhét mint az emberiség bűneit.
Simont szülővárosában, az észak-afrikai Cyrenében, az első szent életű afrikai kereszténnyel hozták kapcsolatba.
Cyrene egy görög település volt Észak-Afrikában, ahol a Kr.e.4. században judeai zsidók telepedtek le nagy számban, és ez volt a korai kereszténység egyik nagy központja. A cyrenei zsidóknak volt egy zsinagógájuk Jeruzsálemben is. A keresztény hagyomány szerint Simon fiai, Rufus és Alexander hittérítők lettek. Márk szerint viszont az első római keresztény közösség tagjai voltak. Azt is feltételezik, hogy a Szent Pál egyik levelében említett Rufus (Róm, 16,13), Simon egyik fia.
Néhányan összekapcsolják azzal a „cyrenei férfival”, aki a görögöknek hirdette az evangéliumot. (ApCsel 11.20) Másrészt Simon neve még nem bizonyítja, hogy zsidó volt, mert az Alexander és Rufus gyakori nevek voltak és másokra is vonatkozhattak.
Simon segítségnyújtása a keresztút ötödik állomása. Néhányan úgy elemzik a szöveget, hogy lett volna más választása is, de együttérzést mutatott Jézussal, mások viszont azt állítják, hogy nem volt más lehetősége, és nincs alapja annak, hogy a kereszt hordozását rokonszenvező nagylelkűségnek tekintsük.
A passió című film úgy ábrázolja őt, mint egy zsidót, akit kényszerítenek a rómaiak, hogy vigye a keresztet, és eleinte vonakodik, de a Kálváriára vezető út során együttérzést mutat Jézussal és segít neki, hogy feljusson a csúcsra.
Egyes gnosztikus hagyományok szerint, Cyrenei Simont öszetévesztették Jézussal, és ő halt meg helyette a kereszten. Ez a történet annak az eretnek nézetnek a része, hogy Jézus nem hús és vér volt, hanem csak felvette az emberek alakját.
1941-ben Sukelik izraeli régész a Kidron-völgyben felfedezett egy Kr.e. 70 előttinek tartott temetkezési barlangot, amelyet a cyrenei zsidók használtak, és ahol talált egy csonttároló helyiséget, amelyre kétszer is rá volt írva görögül: „Alexander, Simon fia”. A szakemberek még ma sem merik azt állítani, hogy ugyanarról a személyről volt szó.
Nagy-Britanniában és Írországban van egy Cyrenei vagy más néven Simon Mozgalom, amely tőle kölcsönözte a nevét. Ennek vezérelve a „terhek megosztása”, amely azt jelenti, hogy ingyenes szolgáltatásokat nyújtanak a hajléktalanoknak és más hátrányos helyzetű csoportoknak önkéntesek (cyreneiek) segítségével.
Arimateai József a Kr.u.1. században élt jómódú, tekintélyes zsidó férfi volt Jeruzsálemben. Tagja volt a Szanhedrinnek, a zsidó Főtanácsnak és Nikodémussal együtt eltemettette Jézust. Ilyen tekintetben a 14. állomás szereplője, amikor Jézust leveszik a keresztről. Igaz ember volt, Jézus tanítványa, aki várta Isten országát, és nem értett egyet a Főtanács határozatával, amely halálra ítélte Jézust, de a többiektől való félelemében Jézus halála után csak titokban mert elmenni Pilátushoz, hogy elkérje a holttestet és eltemesse a Golgota közelében lévő kertjében egy sziklába vájt sírba, ahová még senkit sem temettek.
Nevét mind a négy evangélium említi. A Júdeában lévő Arimatheában született, vagyonos ember volt és Lukács tanácsnoknak nevezi. Márk szerint József egy tiszteletre méltó tanácsos volt, aki várta (vagy kereste) Isten országát. Máté csak gazdag embernek és Jézus tanítványának tartotta. János úgy emlékszik, hogy titokban volt Jézus tanítványa, de amikor meghallotta halálhírét, bátran elment Pilátushoz és elkérte a holttestét.
Pilátus, amikor értesült Jézus haláláról, megengedte Józsefnek, hogy végtisztességben részesítsék. József azonnal gyolcsokat vásárolt, és sietett a Golgotára. Ott Nikodémussal együtt levették a testet, betakarták a fehér ruhaanyagba, aloét és mirrhát használtak, (ezeket János szerint Nikodémus hozta magával) és Jézus testét abba a sírba helyezték, amelyet József magának készített elő. Egy emberek által készített sziklába vájt barlangba vitték, ami a kertje közelében volt, és a teendőket gyorsan elvégezték, mert a szombat már elkezdődött.
A római jog szerint azonban csak egy közeli rokon vihette el egy kivégzett személy holttestét. Annak, aki nem volt rokon, nem volt joga ehhez. József tettének az volt a kockázata, hogy megtagadják egy nem közeli hozzátartozó személy kérését, a holttestet kirakják és megtagadják tőle a tisztességes temetést. A hagyomány és az ízlés pedig azt követelte meg, hogy a holttest a többi halott családtag között nyugodjon, ne idegen sírban.
Józsefet szentként tisztelik a katolikus, evangélikus, görög keleti egyházban és néhány anglikán templomban. Ünnepe nyugaton március 17-én, keleten és az evangélikusoknál július 31-én van. Az ortodoxok megemlékeznek róla a „mirrhavivők vasárnapján” is, húsvét után a második vasárnap. Alakja néha feltűnt apokrif történetekben, és egy sor legenda keletkezett körülötte a középkorban, amely Nagy-Britanniához és a Szent Grálhoz kapcsolódik. E szerint összegyűjtötte egy kehelyben Jézus vérét, az edénnyel később Angliába ment és a Szent Grált az a család örökölte, amelynek Parsifal, Artúr király lovagja a leszármazottja volt. A sírásók és temetkezési egyesületek védőszentje volt. Nem lehetetlen azonban, hogy tisztelete magyarországi eredetű, és a pálosokhoz fűződik, de ez már egy másik izgalmas történet.
Bartók Béla
Szerző: Csaba | Beküldve: 2012. április 7. | Beküldve a(z) Hír, információ kategóriába
Keresztutak templomunkban
- Ebben a nagyböjti időszakban március 16-án 16:45-tól a Házas hittanosok fogják a Keresztutat végezni. Kérek mindenkit, hogy legkésőbb 16:40-kor jelenjen meg a Jézus Szíve templomban. Aki olvasni szeretne – szükség szerint olvasó szemüveggel – időben érkezzen.
- Március 23-án a mise előtt a fertálymesterek vezetik a keresztutat.
- Március 30-án este 19 órakor fáklyás Keresztutat tartunk Novajon az ifjúsági hittancsoport vezetésével
Vegyünk minél többen részt!
Szerző: Csaba | Beküldve: 2012. március 14. | Beküldve a(z) Hír, információ kategóriába
PÜNKÖSDI ZARÁNDOKLAT CSÍKSOMLYÓRA

2012. május 25.- május 28.
Május 25. PÉNTEK: indulás a hajnali órákban. Útközben többször megállunk. Érkezés az esti órákban Székelyudvarhelyre. Meleg vacsora és szállás panzióban.
Május 26. SZOMBAT: Pünkösdi Búcsú Csíksomlyón. Székelyudvarhelyről reggel 6-kor indulunk az 50 km-re lévő Csíkszeredába. Gyalog közelítjük meg a Csíksomlyói kegytemplomot. Nagymise a Kis- és Nagy-Somlyó nyergében. A késő délutáni órákban indulunk vissza Székelyudvarhelyre.
Május 27. VASÁRNAP: délelőtt fél 10-től szentmise a kadicsfalvi templomban. Közös ebéd és séta Székelyudvarhelyen. Kirándulás a környéken.
Május 28. HÉTFŐ: hazautazás Kolozsvár, Nagyvárad útvonalon. Érkezés Egerbe az esti órákban.
Utazás: Egerből, 50 személyes busszal.
Ellátás: félpanzió (szállás reggelivel és meleg vacsorával).
Költségek: 32.000.- Ft. amely tartalmazza az utazás, 3 éjszaka félpanziós szállás és a vasárnapi közös ebéd költségét.
Biztosítás: az EU-ban használható egészségbiztosítási kártyát az egri OEP-nél (Klapka u. 1.) lehet kiváltani. Célszerű az indulás előtt legalább 45 nappal igényelni.
Határátkelés: felnőttek érvényes személyigazolvánnyal vagy útlevéllel, gyerekeknek útlevél szükséges.
Érdeklődni: személyesen vagy telefonon az egri JÉZUS SZÍVE PLÉBÁNIÁN lehet. Telefon: 36-517-685.
Szerző: admin | Beküldve: 2012. március 12. | Beküldve a(z) Hír, információ kategóriába
Angyalok költöztek az egri Bazilikába

Ma a 10 órás ünnepi szentmisén mutatkozott be a nyilvánosság előtt az ősszel alakult Egri Érseki Fiúkórus, melynek tagja Visontai Zsolt plébániánk ministránsa.
A kórusvezető Schmiedmeiszter Szilvia karnagy, továbbra is várja a 6-12 éves énekelni szerető, jó hangú fiúk jelentkezését. A próbák minden kedden és csütörtökön 16-18 óráig vannak a Keresztény Ifjúsági Klubban, Eger Széchenyi út 5.
Szerző: Csaba | Beküldve: 2011. december 25. | Beküldve a(z) Hír, információ kategóriába
Szabadtéri Betlehem a templomkertben

Szerző: Csaba | Beküldve: 2011. december 24. | Beküldve a(z) Hír, információ kategóriába
Gyerekek pásztorjátéka

Több éves hagyomány egyházközségünkben, hogy december 24-én délután a kis hittanosok pásztorjáték előadása segíti a családok karácsonyi készülődését. A templomból hazatérve a gyerekeket otthon már várják az angyalok.
Az előadás képei a képgalériában láthatóak
Visontai Csaba
Szerző: Csaba | Beküldve: 2011. december 24. | Beküldve a(z) Hír, információ kategóriába
Temetőkápolnáink búcsúi

A Szent Rókus temetőkápolna búcsúja 2011. 08. 28.-án délután 16 órakor lesz. Az ünnepi szónok Kakuk Ferenc, az egri Bazilika káplánja lesz.

A Szent Rozália temetőkápolna búcsúja 2011. 09. 04.-én 16 órakor lesz.
Szerző: Csaba | Beküldve: 2011. augusztus 24. | Beküldve a(z) Hír, információ kategóriába
Jézus Szívének ünnepe

Esernyős körmenet (további képek a képgalériában)
Július 1.-je első péntek, Jézus Szíve ünnepe. Templomunkban egész napos szentségimádás volt, 17:30 ünnepi szentmise.
Vasárnap volt templomunk búcsú ünnepe. A Rozália kápolnában elimádkoztuk a Jézus Szíve litániát. Az eső ellenére is nagyszámú résztvevővel körmenetben érkezünk templomunkba, az ünnepi szentmisére, melyet Deli Lajos lajosvaárosi plébános mutatott be.
Szerző: Csaba | Beküldve: 2011. június 26. | Beküldve a(z) Hír, információ kategóriába
Az elvetett mag szárba szökkent

Holló Gellért (balra) és Holló Gábor.
Nem hiába imádkozunk papi és szerzetesi hivatásokért. Egyházközségünkből két ifjúsági hittanosa Holló Gábor és Holló Gellért felvételt nyert az Egri Érseki Papnevelő Intézetbe. Imádkozzunk értük!
Szerző: Csaba | Beküldve: 2011. június 26. | Beküldve a(z) Hír, információ kategóriába
Megújult a Rozália temető
A tavalyi évben épült a szabadtéri ravatalozó és a díszburkolat, amit Rozália búcsúkor Dr Ternyák Csaba érsek atya szentelt fel. Az idén elkészült az urnafal és megújult a temető kerítése.

Az új szabadtéri ravatalozó és az urnafal

Az urnafal

Az új kerítés
Szerző: Csaba | Beküldve: 2011. június 25. | Beküldve a(z) Hír, információ kategóriába
« Régebbi bejegyzések